Május 31-én – hat nappal a nemzeti tanácsi választások előtt – lemondott ifj. Korhecz Tamás a tartományi kormányban betöltött posztjáról. Korhecz 2000 ősze óta folyamatosan tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, egy időszakban pedig kormányfő helyettes is volt. Egyébként a tisztségviselőknek a posztjukból való távozása, vagy éppen leváltása teljesen természetes dolog, csak ez vidékünkön nem éppen divatos.
Korhecz távozásának a politikából bizonyára nyomós okai lehetnek, hiszen senki sem szívesen hagyja ott csak úgy a „bársonyszéket”, a nem kis fizetést és mond le az állami tisztséggel járó privilégiumokról. Távozásának valódi okai azonban bizonyára majd csak később kerülnek a nyilvánosság elé.

Megítélésünk szerint a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – amelyet egyébként sokan még a magyar autonómia szervének is minősítenek – a jelenlegi formájában inkább a szerb állam érdeke védelmére alkalmas, semmint a szerbiai magyarságéra. Véleményünket az alábbi tényekre alapozzuk:
Létrejöttekor a törvényhozó eleve kizárta az itt élő magyarságnak a felét azáltal, hogy kimondta, elég, ha a választói névjegyzékre felvéteti magát az itt élő magyar választópolgároknak a fele plusz egy személy.
A választói névjegyzék és a támogatói lista állításakor azt lehetett tapasztalni, hogy a választók nem mertek szabadon véleményt nyilvánítani, mert féltek, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meg fogja rajtuk torolni, ha nem az általa szorgalmazott listát támogatják.

A csütörtök esti képviselő-testületi ülésen az adai képviselők többségi szavazattal elfogadták az állattartásra vonatkozó határozatot, amely előírja a háziállatok tartásának, védelmének és elhantolásának feltételeit, továbbá megállapítja azokat a területeket, ahol korlátozott, illetve tilos a jószágok tartása Ada községben. Emellett meghatározza a háztáji állattartás és hizlalás módját, megszabva az állatok számának felső határát. Eszerint egy-egy portán legfeljebb 20-20 ló, öszvér, szamár és szarvasmarha, 100 sertés, 150 birka vagy kecske, valamint 350 baromfi tartható. Ada és Mohol központjában, valamint az 550 négyzetmétertől kisebb telkeken viszont tilos mindenféle jószág tartása, kivéve a baromfit és a házi kedvenceket. A határozat rendelkezik a kutyák és macskák otthoni tartásáról, illetve közterületen való sétáltatásáról is. Többek között kitiltja ezeket a nyilvános helyekről, létesítményekből, a pitbull terriereket és egyéb harci kutyákat pedig a közterületekről, ahova ezeket tilos kivezetni. A rendeletet megszegő magánszemélyekre 2500 és 75 000 dinár közötti pénzbüntetés róható ki, a vállalkozókra pedig 50 000–250 000 dinár. A jogi személyek viszont 50 000 és 1 millió dinár közötti összeggel bírságolhatók meg.

Zentát érintő legfontosabb eseményekről tájékoztatta a közvéleményt mai sajtóérteketletén Širková Anikó, a község polgármestere és Rácz Szabó László, a képviselő-testület elnöke (küpönkön), külön hangsúlyt fektetve a szúnyogirtás sokakat érintő problémájára, amelynek megoldása eddig több egymástól független tényező miatt váratott magára.
– Jelentős gondot okozott a magas vízállás, de mivel a Tisza csak nagyon lassan fog visszahúzódni, úgy döntöttünk, nem várhatunk tovább a szúnyogirtással, megoldást kell találni ennek kivitelezésére – magyarázta Širková Anikó, majd hozzátette, a magas vízállás mellett az is problémát jelentett, hogy a tavalyi évben elvégzett szúnyogirtási munkák miatt kétmillió dináros tartozása volt az önkormányzatnak, és amíg nem rendezték ennek az adósságnak legalább egy részét, addig a megfelelő szervek nem mutattak hajlandóságot a munka elvégzésére, így az elmúlt héten kifizettek 680 ezer dinárt, majd megállapodás született arról is, hogy az időjárási körülményekhez és a Tisza virágzásához igazodva Zenta község területén június huszadika és harmincadika között végzik el a szúnyogirtást. A polgármester asszony azt is elmondta, a Tisza menti területeken a folyó vajdasági szakaszán már tegnap megkezdődött a permetezés, igaz, ez tartományi forrásokból történő finanszírozással valósult meg.