2010-es közgyűlés

A zentai KKT 19. ülése

Szent István szoboravatás

Bejelentkezés



ÉTEL-ITAL-SZÓRAKOZÁS

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Nyomtatás E-mail

ГРАЂАНСКИ САВЕЗ МАЂАРА
MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG

A L A P S Z A B Á L Y

A politikai párt 2010.01.09-i közgyűlésén a módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadott alapszabálya
A politikai pártokról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2009. sz.) 14. és 45. szakasza alapján a Magyar Polgári Szövetség - Грађански савез Мађара Zentán a 2010.01.09-én tartott ülésén meghozta а

MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG
ГРАЂАНСКИ САВЕЗ МАЂАРА
ALAPSZABÁLYÁT

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A Magyar Polgári Szövetség – Грађански савез Мађара (a továbbiakban: párt) szabadon és önkéntesen társult állampolgárok politikai pártja, amely a demokratikus politikai akarat megvalósítása és a választásokon való részvétel céljából alakult, és amelynek a tevékenysége különösen a magyar nemzeti kisebbség képviseletére és nevében való eljárására, a tagjai jogainak a védelmére és előmozdítására irányul, összhangban az alkotmánnyal, a törvénnyel és a nemzetközi szabványokkal.

2. SZAKASZ

A politikai párt neve:

ГРАЂАНСКИ САВЕЗ МАЂАРА rövidítve ГСМ
MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG rövidítve MPSZ

és magyar és szerb nyelven kell kiírni.

A párt székhelye Zentán van.

3. SZAKASZ

A párt a Szerb Köztársaság területén tevékenykedik.

4. SZAKASZ

A párt jogi személy minőséggel bír az alkotmánnyal, a törvénnyel és az alapszabállyal felölelt jogosultságok és kötelezettségek keretében.

5. SZAKASZ

A politikai párt pecsétje kör alakú, a párt nevének és székhelyének szerb és magyar írásmóddal bejegyzett szöveggel:

ГРАЂАНСКИ САВЕЗ МАЂАРА
MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG
СЕНТА – ZENTA

középen a párt emblémájával.

6. SZAKASZ

A pecséttel, bélyegzővel, jelképekkel, emblémákkal és zászlóval kapcsolatos közelebbi rendelkezéseket külön szabályzat rendezi, amelyet a párt elnöksége hoz meg.

A párt emblémája kör alakú. Két koncentrikus kör keretében ki van írva a párt neve. A közepén három hullám található piros, fehér és zöld színben, mint egy lebegő zászló. A középső hullámból egy kétszeres óaranyszínű kereszt emelkedik ki.

A párt zászlaja háromszínű, amely piros, fehér és zöld színből áll, és tartalmazza a párt emblémáját.

A párt pecsétje kör alakú, amely tartalmazza a párt emblémáját.

A PÁRT CÉLJAI ÉS FELADATAI

7. szakasz

A párt céljai és feladatai az alábbiak:

1. minden ember egyenlő jogainak a megvalósítása, különösen a magyar
nemzeti kisebbségé, a sajátosságuk és kollektív jogaik megőrzése mellett,
2. a magyar nemzeti kisebbség arányos részvételének a megvalósítása a
hatalmi szervekben, igazságügyben, valamint egyáltalán a közéletben való
foglalkoztatásban,
3. a magyar anyanyelv egyenjogú használata a hatalmi szervekben,
igazságügyben, oktatásban, valamint egyáltalán a közéletben,
4. a kisebbség szuverén joga a tájékoztatásban, művelődésben, oktatásban,
valamint az etnográfiai kutatásokban és az értékeik megőrzése, különösen
a magyar nemzeti kisebbséget illetően,
5. a jogállam működéséhez és védelméhez és a többpártrendszeren alapuló
nemzeti képviselethez való hozzájárulás,
6. az élet védelmének, az emberi méltóság védelmének a megvalósítása, amely a
természetes jogból és az Emberi Jogok Deklarációjából eredő szabadság, аz
individuális- és közerkölcs, a politikai, társadalmi, természetes és
művelődési élet közös és etnikai követelményeiből, valamint a szociális
méltányosságból ered, amelyek a világi felfogású keresztény erkölcsön,
valamint a kulturális örökségen alapulnak,
7. a kereszténydemokrata nemzeti politika visszaállítása, amely a mások iránti
szereteten alapul, és nem a gyűlöletkeltésen, valamint a személyes bátorságon
és a saját értékek megbecsülésén,
8. a nemzetek közös élete iránti tolerancia fejlesztése,
9. gazdasági és társadalmi egyenrangúság,
10. a kisebbség számára jelentős valamennyi urbanisztikai egység és az anyagi kultúra tárgyi emlékeinek megőrzése,
11. kapcsolat teremtése és fenntartása politikai, civil és egyéb szervezetekkel és intézményekkel az anyaországban és más külföldi országokban a magyar nemzeti kisebbség tagjai számára nyújtandó támogatás nyújtása és előnyök megszerzése érdekében,
12. jogosultság a nemzetek és nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos tudományos kutatásra,
13. az iskoláskor előtti intézményekben, az általános és középfokú oktatásban a magyar nyelvű oktatásra való jog, és a megfelelő oktatási formák biztosítása a főiskolai és egyetemi oktatásban.

A TAGSÁG

8. szakasz

A pártnak vannak:
- rendszeres,
- tiszteletbeli tagjai, valamint
- támogató tagjai, akikről nyilvántartást vezet. A párt tagjai tagsági igazolvánnyal rendelkeznek.
- A párt rendszeres tagja lehet minden nagykorú személy, aki ismeri a párt alapszabályát és szeretné végrehajtani a pártnak az alapszabály 8. szakaszában előirányozott céljait és feladatait, és aláírja a belépési nyilatkozatot és megkapja a párt elnökségének a jóváhagyását. A párt rendszeres tagja lehet tagja más politikai pártnak is.
- A párt tiszteletbeli tagja minden olyan megválasztott személy lehet, aki a tevékenységével különlegesen kiemelkedett és hozzájárult a társaság vagy a párt tevékenységének a fejlesztéséhez. A párt tiszteletbeli tagját megilletik a rendszeres tagok jogai, és oklevelet, valamint tagsági igazolványt kapnak.
- A támogató tag nagykorú személy, aki szimpátiája révén támogatja a társaságot és a pártot, de nincs sem aktív, sem passzív választói joga a párt szerveiben és vezetésében. A párt támogató tagjává nagykorú személy válhat, a támogatásról szóló írásbeli nyilatkozat alapján.
- A 8. szakasz 4. bekezdésében „ A párt rendszeres tagja lehet tagja más politikai pártnak is” alábbiak szerint módosul „ A párt rendszeres tagja nem lehet tagja más politikai pártnak is”.

9. szakasz

A tagsági jegyzéket a törvénnyel előirányozott módon kell vezetni. A tagsági jegyzék nem nyílt típusú, és az nem tehető közzé. Az adatok a nyilvánosság számára titkosak.

A tagok nyilvántartása kötelezően tartalmazza az alábbi adatokat: a személynevet és az egyik szülő nevét, a tartózkodási helyet és lakcímet, valamint a párt tagjának a személyi azonosító számát, a tagosodás és a tagság megszűnésének a keltét.

10. szakasz

A párt rendszeres tagjává a személy az írásos belépési nyilatkozat aláírásával válik, a párt egyik tagjának a javaslata vagy a párt elnökségének a határozata alapján.
A tagságba való felvételről a javaslatot az előző bekezdés szerint a párt elnöksége hozza meg a szervezeti egységben, ahol a jelölt lakóhellyel rendelkezik. Az olyan helységből származó jelölt, ahol a pártnak nincs szervezeti egysége, a jelölt a kérelmét átadhatja a legközelebbi szervezet egységnek.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti bizottság elutasítja a jelöltnek a pártba való felvételét, az jogosult a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élni a párt közgyűlésénél.
A közgyűlés hozza meg a szabályzatot, amely rendezi a szervezeti egységek megalapítását és működését a területi elv alapján, valamint a pecsét tartalmát és kinézetét.

11. szakasz

A párt rendszeres tagjai az alábbi jogosultságokkal rendelkeznek:
- választói joggal és választva lehetnek a párton belül minden tisztségbe,
- részt vehetnek a párt munkájában az alapszabály kerete szerinti határozathozatalban, személyesen, illetve az általuk megválasztott küldött által,
- javaslatot és megjegyzést adhatnak,
- a jogszabályok megsértése esetén, a hatásköri szervekhez fordulhatnak.

12. szakasz

A párt tagjainak a kötelezettségei az alábbiak:
- hogy megismerkedjenek a párt kitűzött céljaival és kísérjék annak működését,
- hogy részt vegyenek a párt vezető testületei határozatainak a végrehajtásában a szellemi és az anyagi lehetőségeiktől függően,
- hogy tiszteljék a törvényes előírásokat, az általános szabályzatokat, az erkölcsi elveket, az alapszabály és az általános aktusok rendelkezéseit, valamint a vezetőség határozatait,
- hogy munkájukkal és példamutatással őrizzék és hozzájáruljanak a párt tekintélyéhez,
- hogy a tagság között ápolják a baráti viszonyt, és megvédjék a tagságbeli kollégáikat az erkölcstelen, alaptalan, igaztalan és törvényellenes támadásoktól,
- hogy tájékoztassák a párt vezető szerveit minden fontos eseményről, amely a pártra és a 8. szakaszban leírt célokra vonatkozik.

13. szakasz

A pártbeli tagság az alábbi esetekben szűnik meg:
- kilépéssel a tagság a tag kilépéséről szóló írásos nyilatkozat alapján szűnik meg,
- kizárással a tagság akkor szűnik meg, ha a tag súlyosan megsérti az alapszabály rendelkezéseit, vagy etikai írott és íratlan szabályait,
- a nyilvántartásból való törléssel a tagság a fegyelmi és etikai bizottság határozata alapján szűnik meg, ha bizonyítást nyer, hogy a tag az írásbeli figyelmeztetést követően sem mutat jóindulatot a tárgya megoldását illetően, nem tartja be a kötelezettségeit, amelyek az alapszabályból erednek, vagy több mint egy hónapig nem jelentkezik az elnökség vagy a fegyelmi és etikai bizottság felhívására a fegyelmi eljárás lefolytatása céljából, vagy ha az elnökség elrendeli a tagsági díj mértékét, és azt legalább egy éven keresztül nem fizeti.
- elhalálozással.

IV.

A PÁRT SZERVEI

14. szakasz

a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Elnök, alelnök és ügyviteli titkár
d) Etnikai-fegyelmi bizottság
e) Felügyelő bizottság
f) Tanácsadói, operatív bizottságok, munkacsoportok és munkakörök.

A KÖZGYŰLÉS

15. szakasz

A párt közgyűlése a legfelsőbb igazgatási szerv.
A közgyűlést az elnökség elnöke hívja össze, hagyja jóvá a napirendi javaslatot és elnököl azon. A napirendi javaslatot a párt elnöksége készíti elő, amennyiben az elnökség bármilyen okból kifolyólag nem tudja összeállítani a napirendet, ezt a tisztséget a párt elnöke veszi át.

16. szakasz

A közgyűlés tagjai:
- az elnökség elnöke,
- az elnökség alelnöke,
- a párt szervezési titkára
- a párt ügyviteli titkára,
- az elnökség tagjai,
- az elnökség póttagjai,
- a felügyeleti bizottság tagjai,
- az etikai-fegyelmi bizottság tagjai,
- a szervezeti egységek elnökei,
- a köztársasági és tartományi képviselők,
- a szervezeti egységek küldöttei az elnökség által megállapított szervezeti egységenkénti küldöttek számától függően.

A közgyűlés tagjának a mandátuma négy évre szól.
A közgyűlés tagjának a mandátuma az alábbi esetekben megszűnhet a megbízatási idő letelte előtt is:
- visszahívással,
- a pártban vagy a párt szervében betöltött tisztség megszűnésével, amelyből delegálták,
- a pártbeli tagság megszűnésével,
- elhalálozással.

A mandátum megvonásáról, illetve megszűnéséről a szerv dönt, amely a tagot megválasztotta vagy az elnökség. Az új közgyűlési tag megválasztásáról az a szerv dönt, amely megválasztotta, illetve delegálta az előző közgyűlési tagot.
A megválasztott, illetve delegált tag jogosult írásos indoklással ellátott lemondást benyújtani vagy a párt közgyűlésén, amely delegálta szóbeli lemondást adni.
A közgyűlési tagokat illető minden változásról időben, illetve a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell az elnökséget.
A közgyűlés összehívását követően az a változásokat nem fogadja el.
A párt rendszeres, döntéshozatali jog nélküli tagjai részt vehetnek a közgyűlés munkájában, ha a küldöttekre vonatkozó határidőn belül írásban bejelentik azt a közgyűlést összehívó személynek.

17. szakasz

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagságának a fele jelen van, a határozatait pedig a jelenlevők szótöbbségével hozza meg.

18. szakasz

A közgyűlés lehet rendszeres és rendkívüli. A közgyűlést minden négy évben kell megtartani és a megtartása előtt legalább 15 nappal előbb össze kell hívni. Rendkívüli esetekben, az elnökség határozata alapján, az elnökség elnökének a jóváhagyásával a közgyűlés összehívható rövidített eljárásban.

- A rendszeres közgyűlés az üléseit évente tartja, az ülésen az elnökség elnöke elnököl. A rendszeres közgyűlés összehívását az elnökség elnöke vagy a párt elnöksége javasolja.
- A rendkívüli közgyűlést szükség szerint az elnökség elnöke hívja össze. A rendkívüli közgyűlés összehívható a felügyeleti bizottság írásban megindokolt javaslata alapján, vagy 50 rendszeres, választói joggal rendelkező tag javaslatára a párt elnökének a jóváhagyása alapján.

19. szakasz

Az elnökség elnöke köteles összehívni a endkívüli közgyűlést a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 4 héten belül.
A rendkívüli közgyűlés napirendje csak azokat a kérdéseket tartalmazhatja, amelyek miatt javasolva lett a rendkívüli közgyűlés összehívása.

20. szakasz

A közgyűlés hatásköre:
- meghozza a párt alapszabályát és határoz annak módosításáról és kiegészítéséről,
- megállapítja a párt programját és tervét,
- meghozza a párt bevételeinek és kiadásainak a tervét és határoz az esetleges tagsági díjról,
- meghozz az időszakos elszámolásokat és a zárszámadást,
- megválasztja az elnökség tagjait és három póttagot,
- megválasztja a párt elnökét,
- megválasztja a párt alelnökét,
- megválasztja az elnökség póttagjait,
- megválasztja a felügyelő bizottságot, mint a társaság ellenőrző szervét,
- megválasztja a fegyelmi és etikai bizottságot,
- meghozza az egyéb szükséges általános aktusokat,
- szükség szerint megalakítja a párt állandó és egyéb szerveit,
- elfogadja a párt munkájáról szóló, az előző időszakra vonatkozó jelentést, a társaság ellenőrzésére kinevezett felügyeleti bizottság és más bizottságok jelentését,
- határoz az elismerések és díjak odaítéléséről,
- határoz a pártnak más párttal való egyesüléséről,
- határoz a pártnak szélesebb hazai és külföldi politikai szövetségekbe való társulásáról,
- határoz a párt működésének a megszűnéséről és a párt vagyonával való rendelkezésről,
- másodfokú szervként határoz az elnökség határozataira benyújtott fellebbezésekről,
- jóváhagyja az etikai-fegyelmi szabályzatot,
- jóváhagy egyéb, a párt alapszabályával és más általános aktusaival előirányozott teendőket.
 

ELNÖKSÉG

22. szakasz

Az elnökség a közgyűlés végrehajtó szerve és az a szerv amely jogosult határozni a hatáskörökben, amelyeket a közgyűlés nem vállalt magára, amelyeket a jelen alapszabály, vagy a párt más általános aktusai vagy a közgyűlés határozata nyújt.
Az elnökség megszervezi a párt feladatainak a végrehajtását, végrehajtja a közgyűlés által hozott határozatokat és ellátja a két közgyűlés közötti teendőket.

23. szakasz

Az elnökség az üléseit szükség szerint hívja össze, az ülésen az elnökség elnöke elnököl.
Az elnökség akkor határozatképes, ha a tagságának több mint a fele jelen van. Ha az elnökségi ülésen nincs jelen elegendő számú tag, a párt elnöke hozhat határozatot arról, hogy az elnökség tagjai a megjelölt kérdésekről hatályosan szavazhatnak telefon, internet vagy levél útján. Telefonos vagy internetes szavazás esetén az elnökségi tagnak a döntését az elnökség legalább két tagjával kell közölnie, valamint a személlyel, akit az elnökség megválasztott az elnökségi ülés jegyzőkönyvének a vezetésére.
Az elnökség a döntéseit a jelenlevő elnökségi tagok egyszerű többségével hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökség munkáját ügyrend szabályozza.

24. szakasz

A közgyűlés 9 elnökségi tagot választ.
Az elnökség tagjainak a mandátuma 4 évre szól.
A közgyűlés három elnökségi póttagot választ. Az elnökségi póttagok nem tagjai az elnökségnek. Elnökségi tagokká válnak, ha a megüresedett elnökségi tag helyére választják. Megüresedett elnökségi helyre való választásra az elnökség illetékes.
 

25. szakasz

Az elnökség tagjai:
- a párt elnöke, mint az elnökség tagja,
- az alelnök
- a tagok. 

26. szakasz

Az elnökség hatásköre:

- irányítani a párt munkáját két közgyűlés között,
- végrehajtani a közgyűlés határozatait,
- a párt tevékenységi köréből eredő egyéb teendőket lát el, ha azok nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
- határozatot hoz és koordinálja a párt választási aktivitásait,
- előkészíti a közgyűléseket,
- javasolja a párt alapszabályának a módosítását és kiegészítését, az ügyrendjét, a bevételek és kiadások költségelőirányzatait, az időszakos elszámolást és a zárszámadást, a munkatervet és a párt egyéb általános egyedi aktusait,
- határoz, megindítja, irányítja és összehangolja a párt közös aktivitásait,
- előkészíti és összehívja a közgyűlést és koordinálja a közgyűlés és az elnökség bizottságainak a munkáját,
- jelentést terjeszt elő a közgyűlésnek,
- szükség szerint megalapítja az állandó és ideiglenes munkatestületeket, bizottságokat, tanácsokat, munkacsoportokat stb.,
- irányítja és ellenőrzi a párt hivatalos apparátusát és sajtóját, valamint az állandó bizottságokat,
- határoz a párt szervezeti egységeinek a megalapításáról, jóváhagyja az alapszabályaikat és más általános aktusaikat, irányítja, ellenőrzi és előkészíti a munkájukról szóló jelentéseket, általános érdekű utasításokat ad a párt minden szervezeti egységének,
- javasolja a közgyűlésnek az elismerések és díjak odaítélését,
- igazgatja a párt vagyonát,
- határoz folyószámlák megnyitásáról és a párt pecsétjének a kidolgozásáról,
- elfogadja a következő naptári év pénzügyi tervét,
- szerződéseket köt és hajt végre, összhangban a határozatokkal,
- határozatot hoz a választásokon való részvételről és határoz a jelöltlistáról,
- amennyiben két közgyűlés között valamely okból az elnökségi tag hosszú távon akadályoztatva van kötelezettségeinek a teljesítésében, vagy megszűnik a pártbeli tagsága, az elnökség köteles ideiglenesen kinevezni egy új elnökségi tagot az elnökségi póttagok jegyzékéről,
- végrehajtja a közgyűlés határozatait a párt vagyonával való rendelkezésről, amennyiben az megszűnik,
- kinevezi a szervezői titkárt és az ügyviteli titkárt a párt rendszeres tagjainak a soraiból.

A PÁRT ELNÖKE

27. szakasz

A párt elnökének a mandátuma 4 évre szól.

Az elnök hatásköre:
- a párt képviselete és a nevében való eljárás a nyilvánosság előtt, politikai és társadalmi pártokkal való kapcsolatban, a hatalmi szervek, bíróságok, szervek és pártok előtt, valamint a nemzetközi együttműködésben, amelyet külföldi politikai és civil szervezetekkel és hatalmi szervekkel valósít meg,
- határoz és eljár minden tárgyban, amely nem a közgyűlés és az elnökség hatáskörébe lett utalva,
- összehívja a közgyűléseket és elnököl azokon,
- aláírja a határozatokat, szerződéseket és egyéb aktusokat, és gondoskodik azok végrehajtásáról,
- aláírja a párt jegyzőkönyveit és gondoskodik a végrehajtásról,
- aláírja a párt vagyonának a szerzéséről és elidegenítéséről szóló szerződéseket, a párt elnökségének előzetes jóváhagyása alapján,
- óvja a párt vagyonának igazgatását, és azt bármikor ellenőrizheti,
- bármikor ellenőrizheti a pénzeszközöket, a kisebb számlák ki- és befizetését,
- jogosult aláírni a párt számlájáról történő kifizetéseket,
- munkáltatói jogokat gyakorol a pártban munkaviszonyban levő személyekkel szemben.

A PÁRT ALELNÖKE

28. szakasz

Végrehajta az elnök és az elnökség meghagyása szerinti teendőket.
Az elnök meghatalmazása alapján helyettesíti az elnököt annak távollétében vagy akadályoztatása esetén.
Az alelnök segíti az elnök munkáját az elnökség általi megbízatás szerint.
Az alelnök megbízatása 4 évre szól.

A PÁRT ÜGYVITELI TITKÁRA

29. szakasz

A párt ügyviteli titkárát a párt elnöksége nevezi ki.
A párt ügyviteli titkára gondoskodik a párt anyagi és pénzügyi állapotáról.
A párt ügyviteli titkára előkészíti a következő naptári évre vonatkozó pénzügyi terve, amelyet a párt elnökségének nyújt be.
Vezeti a tagok nyilvántartását a tagsági díj fizetését illetően.
Felel a pénzügyi üzletvitelért, a jelentések beterjesztéséért és a párt könyveinek a vezetéséért, valamint meghatalmazással bír a hatásköri pénzügyi szervekkel való kapcsolattartásra.
Az üzletviteli titkár megbízatási ideje 4 évre szól.

A PÁRT SZERVZÉSI TITKÁRA

30. szakasz

A párt szervezési titkárát a párt elnöksége nevezi ki.
A kötelezettségeit a párt elnökének a meghagyására teljesíti, és neki felel a munkájáért.

- Koordinálja a szervezeti egységek egymás közötti munkáját és támogatja a munkájukat,
- Sajtótájékoztatókat szervez,
- Számot visel az adományok begyűjtéséről, az alapokról és a tagsági díjakról stb.
- Ellátja az alapszabállyal vagy a párt egyéb általános aktusaival megállapított feladatokat, és az elnökség és az elnök meghagyására egyéb teendőket is ellát.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

31. szakasz

A felügyelő bizottság az önvédelem, a párt tagjai önigazgatási jogai megvalósítása társasági ellenőrzésének szerve.
A párt közgyűlése választja meg a 3 tagú felügyelő bizottságot 4 évre.
A felügyelő bizottság a soraiból választja az elnököt 4 évre.
A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van, a határozatait pedig a jelenlevők szótöbbsége alapján hozza meg.
- A 31. szakasz 2. bekezdésében „ A párt közgyűlése választja meg a 3 tagú felügyelő bizottságot 4 évre” az alábbiak szerint módosul” A pár közgyűlése választja meg az 5 tagú és 5 helyettes tagú felügyelő bizottságot 4 évre”.

32. szakasz

A felügyelő bizottság joga és kötelezettsége, hogy ellenőrizze a törvényes előírások, a jelen alapszabály és a párt egyéb általános aktusai rendelkezései életbelépésének szabályosságát, a célok megvalósítását, átnézze az okiratokat, elszámolásokat, üzletviteli könyveket és egyebet, és a megállapított helyzetről tájékoztassa elsősorban az elnököt, és szükség szerint, a felügyelő bizottság külön határozata alapján, vagy az alapszabályból eredő kötelezettségből közvetlenül az elnökséget és a közgyűlést.
A felügyelő bizottság a munkájáért a közgyűlésnek felel.

33. szakasz

A felügyelő bizottság munkájáról, jogairól és kötelezettségeiről szóló közelebbi rendelkezéseket a bizottság munkájáról szóló általános aktus állapítja meg, amelyet a párt közgyűlése hoz meg.

ETIKAI-FEGYELMI BIZOTTSÁG

34. szakasz

A párt közgyűlése választja meg a 3 tagú etikai-fegyelmi bizottságot 4 évre.
Az etikai-fegyelmi bizottság a soraiból választja meg az elnököt 4 évre.
Az etikai-fegyelmi bizottság feladata, hogy megőrizze a párt általános társadalmi tekintélyét. A párt tagja ellen, aki vét az alapszabály vagy más általános aktus előírása ellen, vagy csorbítja a párt tekintélyét a bizottság eljárást folytat és foganatosítja a párt etikai kódexében megállapított intézkedéseket.
A párt etikai kódexét a párt közgyűlése hozza meg az etikai-fegyelmi bizottság javaslatára, a párt elnökének a jóváhagyásával.
Az etikai-fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van, a határozatait pedig a jelenlevők szótöbbségével hozza meg.

- A 34. szakasz 1. bekezdésében „ A párt közgyűlése választja meg a 3 tagú Etikai - Fegyelmi bizottságot 4 évre” alábbiak szerint módosul „ A párt közgyűlése választja meg az 5 tagú és 5 helyettes tagú Etikai - Fegyelmi bizottságot 4 évre”.

EGYÉB BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK

35. szakasz

Bizonyos ügyletek megoldása céljából a párt egyes szervei a hatáskörükben alakíthatnak különböző bizottságokat és tanácsokat.
Az előző bekezdés szerinti bizottságok és tanácsok összetételét a párt azon szerve állapítja meg, amely a bizottságot, illetve a tanácsot megalakította, amely az alapszabály, más szabályzatok vagy rendelkezések alapján tevékenykedhet, és nem dolgozhat a hatáskörén kívül. A szervezeti egységek az elnökség határozata alapján alakulnak.

SZAKSZOLGÁLAT

36. szakasz

A párt a tevékenységének a folytatásához az elnökség határozata alapján foglalkoztathat hivatalnokokat a szükséges számban a szakmai, adminisztrációs és műszaki teendők ellátása céljából.
A munkaviszony a munkaviszonyról szóló törvény és a párt közgyűlése által hozott munkaviszonyról szóló szabályzat alapján keletkezik és kerül szabályozásra.

ANYAGI-PÉNZÜGYI ÜZLETVITEL

37. szakasz

A párt pénzeszközöket nyilvános- és magánforrásokból szerez, összhangban a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvénnyel, éspedig:
- a Szerb Köztársaság költségvetéséből és a helyi önkormányzati egység költségvetéséből a rendszeres működés és a választási kampány költségeinek finanszírozására,
- magán és természetes személyek hozzájárulásaiból,
- a politikai párt promóciós aktivitásaiból származó bevételekből, és a politikai párt vagyonából eredő bevételekből.

38. szakasz

A párt eszközeivel a párt elnöksége rendelkezik.
A párt eszközeivel való rendelkezésben az utalványozó elsősorban a párt elnöke, illetve alelnöke, akit a párt elnöke erre meghatalmazott.
Az akadályoztatásuk esetén a párt elnöksége jogosult a párt eszközeivel való rendelkezésre ideiglenesen utalványozóként meghatalmazni más személyt.

39. szakasz

A párt pénzügyvitele a párt elnöksége által meghatározott banknál nyitott számlán keresztül folyik, amely ellátja a belső pénzügyviteli ellenőrzést is.

40. szakasz

A párt anyagi-pénzügyi üzletvitelét az érvényes jogszabályokkal összhangban kell vezetni, amelyeket a politikai pártok üzletvitelét szabályozzák.

AZ ALAPSZABÁLY MEGHOZATALÁNAK ELJÁRÁSA

41. szakasz

A közgyűlés meghozza:
- a párt alapszabályát,
- a párt alapszabályának módosítását és kiegészítését,
- a párt céljait és feladatait.
-
- A 41. Szakasz után alábbi új 41a, 41b, 41c,41d, 41f szakaszokkal egészül ki:

41a. szakasz

MPSZ felépítése

- Az MPSZ a tagok összeségéből áll
- Helyi szervezetet az MPSZ elnökségének jóváhagyásával, legkevesebb 10 rendes tag alapíthat.
-Községi szervezetet azokban a községekben alakithatnak a helyi szervezetek, amelyekben legalább 2 helyi szervet alakult.
- A helyi szervezetek illetékes szerveik révén:
- Megválasztják a helyi szervezet vezető szerveit
-Elfogadják a helyi szervezet alapszabályát
- Végrehajtják az MPSZ alapdokumentumaiban foglaltakat
- Javaslatot fogalmaznak az MPSZ elnökségének
- Képviselőt választanak az MPSZ felsőbb szerveibe
- Fegyelmi eljárást kezdeményeznek
- Ellátják az MPSZ alapdokumentumaiban meghatározott feladataikat.

41b. szakasz

Helyi szervezet szervei:
- A taggyűlés
- Az elnökség
- Elnök
- Alelnök
- Titkár

41c. szakasz

Községi szervezet szervei:
-A taggyűlés
-Az elnökség
- Elnök
- Alelnök
- Titkár

41d. szakasz

A községi szervezetek illetékes szerveik révén :
- Elfogadják a szervezet Alapszabályát
- Végrehajtják az MPSZ alapdokumentumaiban foglaltat
- Koordinálják a szervezethez tartozó helyi szervezetek munkáját
- Jelölteket választanak az MPSZ elnökségébe
- Kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmaznak meg az MPSZ elnökségének
- Határozatot hoznak fegyelmi eljárásokban
- Ellátják az MPSZ alapdokumentumaiban meghatározott feladataikat

41f. szakasz

Ifjúsági és női fórum

A fórum megalakulását az MPSZ elnöksége hagyja jóvá.
MPSZ:
- 25 évnél fiatalabb tagjai részvételével ifjúsági fórumot hoz létre.
- Női tagjai részvételével női fórumot hoz létre
Fórumnak:
Taggyűlése és elnöksége van.
A fórumok tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatunk rendezi, az MPSZ alapdokumentumaival összhangban.
„ Az Alapszabály ezen módosítása meghozatalának napján lép érvénybe”.

42. szakasz

Az alapszabály módosításának és kiegészítésének a tervezetét a párt elnöksége javasolja.
A vita, javítások és kiegészítések lezárását követően a párt elnöksége azt az esetleges észrevételeivel és kiegészítéseivel átadja a közgyűlésnek határozathozatal céljából.
A közgyűlés hozza meg az alapszabályt, valamint annak módosítását és kiegészítését a közgyűlési tagok egyszerű szótöbbsége alapján.
Az alapszabály módosításának és kiegészítésének az eljárását közelebbről a közgyűlés működéséről szóló ügyrend szabályozza.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. szakasz

A párt minden rendszeres és tiszteletbeli tagja jogosult választani, javasolva és választva lenni és közvetlenül javasolni jelölteket a párt szerveinek bármelyik tisztségére. Minden jelölési javaslatot meg kell indokolni, a javasolt jelöltnek pedig nyilatkoznia kell a kérdésről, hogy elfogadja-e a jelölését.

44. szakasz

A szervekben levő minden tag visszahívható. A visszahívásban az a szerv bír hatáskörrel, amely azt megválasztotta. A visszahívást meg kell indokolni.

45. szakasz

A párt munkája nyilvános. A munkájáról tájékoztatja a párt tagjait és a nyilvánosságot a tömegtájékoztatási eszközök, internetes prezentáció, jelentések, közlönyök kiadása útján, az üléseken való tájékoztatás által, valamint egyéb közlési módokon.
A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a jelen alapszabály szerinti szerv hozza meg.

46. szakasz

A párt beszünteti a működését:
- a működés beszüntetéséről szóló határozat alapján,
- kényszerítő körülmények miatt,
- a közgyűlés határozata alapján.

A működés beszüntetéséről szóló határozattal a közgyűlés dönt a párt vagyonával való rendelkezés módjáról.

47. szakasz

A jelen alapszabállyal előirányozott minden általános aktust a párt szervei hoznak meg a jelen alapszabályban előirányozott eljárásban, de legkésőbb 2010.09.01-jéig.

48. szakasz

Az autentikus tolmácsolást a párt közgyűlése adja.
A jelen alapszabály a meghozatalának napjával lép hatályba, és a hatásköri szervek nyilvántartásába való bejegyzése napjával kell alkalmazni.

2010. 01.09.

A közgyűlés munkaelnökségének elnöke
Sass Tamás